Fahrenheit
egysége:
- Hőmérséklet
Világon elterjedt használat:
- A Fahrenheit Skálát a Celsius skála váltotta fel a legtöbb országban a 20.század közepétől a század végéig, bár Fahrenheit maradt a hivatalos rendszer továbbra is az Egyesült Államokban, a Kajnán-szigeteken és Belizeben.
- Canada megtartotta a Fahrenheitetis másodlagos rendszerként a Celsius mellett, Az Egyesült Királyságban a Fahrenheit skálát a mai napig használják informálisan, főleg a meleg kifejezésére (a hideg időjárás kifejezése leginkább a Celsius skálát használják).
Definíció:
Egy termodinamikai hőmérsékleti skála a Fahrenheit, melyben a víz fagyáspontja 32 (°F) Farenheit fok, forráspontja 212 °F (általános levegő nyomáson). Ebben a rendszerben a víz fagyás- ás forráspontj a között pontosan 180 fok van. Így egy fok a Farenheit skálán pontosan 1/180-a a víz fagypontjának és forráspontjának. Az abszolút nulla -459.67 °F.
1 °F hőmérsékleti különbség megegyezik 0.556 °C hőmérséklet különbséggel.
Eredet:
1724-ben készítette és nevezte el a német fizikus Daniel Gabriel Fahrenheit (1686-1736). Fahrenheit volt az úttörője a hőmérő készítésnek a higany használatával, a 0 °F az a hőmérséklet, amit egyenlő arányű víz, jég és só összekeverésekor kapunk. 96 °F az a hőmérsékleti pont, amit „egy egészséges ember hónalja alá vagy szájába helyezett hömérő mutat”.
Ezután a víz fagypontja pontosan 32 °F lett, és egy egészséges ember testhőmérséklete pedig 98.6 °F.
Közös referenciák:
- Az abszolút nulla -459.67 °F
- A víz fagypontja, 32 °F
- Meleg nyári napok hőmérséklete egy mérsékelt éghajlaton 72 °F
- Átlagos emberi testhőmérséklet 98.6 °F
- Víz forráspontja 1 légköri nyomáson 212 °F